Bonyodalom

BONYODALOM

  Ez az eset velem történt meg. Képzeljék kedves olvasóim, hogy milyen helyzetbe kerültem a minap!
  Egy irodalmi est alkalmából, fényképeket készítettem az ott fellépő művészekről. Itt kell megemlítenem, hogy hobbijaim, közé tartozik a fotózás. Ezen az ominózus estén is készítettem kb. 25-képet. Hazaérve rögtön a számítógépembe tápláltam a felvételeket. Legtöbbet e-mail-ben mellékletként küldtem az ismerősöknek, akikről csak, az igen jó felvételek voltak. És most jön a morbid része a történetnek.
  Másnap kapok egy udvarias e-mailt azon megköszönve a jól sikerült portré képet, egy középkorú kedves hölgytől, akit már idestova több mint tíz éve ismerek. Örültem a kedves elismerő szavainak, (feldobva éreztem magam a tőle). Tovább olvasva levelét, ledöbbenve, szájtátva maradva, ujjam rátapadva a billentyűkre. Újra olvasom kérdőre vont soraiból, hogy miért küldtem a fénykép mellé a Temetkezési Vállalat árjegyzékét, kiemelve a hamvasztás és a koporsós temetés ár különbségeit. Valamint az ezzel járó kegytárgyak ár listáját. Az urna fajták árait.
 Nem érti? S nem érti, miért küldtem én ezt. Talán én tudok valamit, amit ő nem tud, gondolhatta, de akkor is, hogy tehetek ilyet.
  Érthetetlen, számomra én ilyesmire képtelen vagyok. Nagyon bosszús voltam, aztán egy kis idő múlva elkapott a nevetés. Nem tudtam most nevesek, vagy sírjak? Hogy mászok ki ebből a kellemetlen helyzetből. Miként magyarázom meg? Újra dühös lettem. Ilyen durva, ócska mórbit dologra én nem vagyok képes.
  Napokig törtem a fejem, miként magyarázhatom meg kedves ismerősömnek ezt az egész dolgot. Mikor a látszat ugyanis ellenem, szól. Egy heti önmarcangolás után megírtam az ártatlanságomat, jelző sorokat. Az eskütételek minden fajtáját latba vetve, többszöri levél összetépése után, megírtam a bocsánatkérő levelemet, amiről nem tehettem semmit.
  Most várom válaszát, (ha egyáltalán méltónak tart arra) hogy válaszoljon szánalmas levelemre.
  De azért nagyon szeretném megtudni, hogy került a fényképe alá, ez a szánalmas reklámfogás. Hát már itt tartunk, hogy semmitől sem retten meg a reklám szakma.
Itt mindent lehet?????